A német visszaható igék

A visszaható igéken belül többféle csoportot különböztetünk meg:

1. Ténylegesen visszaható igék

Idetartoznak azok az igék, amelyeknél a cselekvés szó szerint, ténylegesen visszahat az alanyra, vagyis a cselekvő személyére. Az alany saját magán végzi el a cselekvést. A szótárak így jelölik, ha valamely ige visszaható, ún. "sich-es" ige:

s. kämmen – fésülködni

s. ab|trocknen – (meg)törölközni

s. rasieren – borotválkozni

s. an|ziehen – felöltözni

s. an|kleiden – felöltözni

s. aus|ziehen – levetkőzni

s. waschen – mosakodni, mosdani

s. erholen – kipihenni magát

s. verspäten – (el)késni

s. schminken – sminkelni

– hogy csak néhány példát említsünk.

Ekkor az állítmányhoz, azaz az igéhez az alábbi névmások kapcsolódnak:

1. a) A visszaható névmás tárgyesete

s. kämmen = fésülködni

ich kämme mich

du kämmst dich

er/sie/es kämmt SICH

wir kämmen uns

ihr kämmt euch

sie/Sie kämmen SICH

Tipp!

Bizonyára észrevetted, hogy a lista kísértetiesen hasonlít a személyes névmások tárgyesetére. Helyes a meglátásod, mert csupán két ponton különbözik tőle, E/3-ben és T/3-ben, ezeket ki is emeltem neked.

Példamondat:

Kati gyorsan megmosdik.

Kati wäscht sich schnell.

Tehát a német úgy fejezi ki, hogy

"Kati gyorsan megmossa magát."

(magát = sich)

1. b.) A visszaható névmás részes esete

Akkor használjuk, ha a visszaható cselekvés egy bizonyos testrészre vagy tárgyra hat vissza – pl. kezet mos -> tehát nem általában mosakszik, hanem a kezét mossa meg, a cselekvés a kezére irányul.

sich die Haare kämmen = hajat fésülni

ich kämme mir die Haare

du kämmst dir die Haare

er/sie/es kämmt sich die Haare

wir kämmen uns die Haare

ihr kämmt euch die Haare

sie/Sie kämmen sich die Haare

Tipp!

Bizonyára észrevetted, hogy a lista kísértetiesen hasonlít a személyes névmások részes esetére. Helyes a meglátásod, mert csupán két ponton különbözik tőle, E/3-ben és T/3-ben, ezeket ki is emeltem neked.

Tipp!

Még ha furcsának hat is, szándékosan írtam ki szó szerint, hogy "hajat fésülni", és nem pedig "fésülködni". A magyar nyelvben nem teszünk kifejezetten különbséget (bár fésülni nem csak hajat lehet), de itt KIEMELT jelentősége van annak, hogy nem általánosságban "fésülködni" értelemben használjuk.

Példamondat:

Megfésülöm a hajam.

Ich kämme mir die Haare.

Tehát a német úgy fejezi ki, hogy

"Megfésülöm magamnak a hajat."

És NEM pedig: Ich kämme meine Haare. *

(* ld. megjegyzés a 19. oldalon)

2. Visszaható igék, amelyek valójában nem hatnak vissza

A visszaható igék legnagyobb része valójában nem hat vissza az alanyra, mégis az előbb megtanult visszaható névmás tárgy- vagy részes esetével együtt kell őket használni. Például:

s.A freuen auf+A – előre örülni vminek (ami még nem történt meg)

s.A freuen über+A – örülni vminek (már meglévő dolognak)

s.A vor|stellen – bemutatkozni

s.D vor|stellen – elképzelni vmit

s.A interessieren für+A – érdeklődni vmi iránt

s.A bewerben um+A – megpályázni vmit

s.A bewegen – mozogni

s.A beschäftigen mit+D – foglalkozni vmivel

s.A erinnern an+A – emlékezni vmire

s.A treffen mit+D – találkozni vkivel (előre megbeszélt találkozó)

s.A irren in+D – tévedni valamiben

A s. után látható A és D betű arra utal, hogy a fenti két táblázatban felsorolt névmások közül (mich, dich, sich, uns, euch, sich VAGY mir, dir, sich, uns, euch, sich) melyiket kell az adott szónál alkalmazni.

Tipp!

Az "előre örülni" auf+A-ot vonz, a "meglévő dolognak örülni" pedig über+A-ot – anno én ezt úgy jegyeztem meg, hogy az ábécében az A előrébb van, mint az Ü, ezért az auf+A = előre örülni valaminek.

Nézzük át még egyszer a tanultakat!

Kétféle visszaható ige van:

1. ténylegesen visszahat az ige a cselekvő személyére. Ezen belül:

a.) a névmás tárgyesetét kell használni 

b.) a névmás részes esetét kell használni 

2. valójában nem hat vissza az ige a cselekvő személyére – ezeket az igéket ennek megfelelően kell megtanulni adott esetben a vonzattal együtt. Itt már nem mérvadó, hogy van-e egy bizonyos tárgy a mondatban – nem attól függ, hogy tárgy- v. részes esetet kell-e használni.

Ezek közül az 1-es pontot vesézzük ki még alaposabban. Mikor és melyiket kell tehát használni?

· ha a cselekvés magunkra hat vissza és nem pedig egy testrészünkre vagy egy tárgyra, akkor használjuk a TÁRGYESETET

· ha a cselekvés egy testrészünkre vagy egy tárgyra hat ki, akkor használjuk a RÉSZES ESETET

Nézzük együtt a példákat, így még érthetőbb lesz:

Megmosakszom.

Ich wasche mich.

Megmosom a kezem.

Ich wasche mir die Hände.

Felöltözöm.

Ich ziehe mich an.

Felveszem a kabátom.

Ich ziehe mir den Mantel an.

Látható, hogy a fenti két-két mondatban ugyanazokat az igéket használtuk: s. waschen és s. an|ziehen. A használatbeli különbség abban rejlik, hogy van-e egy testrész vagy egy tárgy, amire a cselekvés irányul.

Ha van, akkor a RÉSZES ESETET kell használni.

Tipp!

A "sich-es" igék Perfekt múlt idejét MINDIG haben-nel képezzük!

* 1. sz. megjegyzés:

Azt szokták mondani, hogy ilyen negatív példákat nem érdemes felhozni, mert a tanuló pont ezt fogja megjegyezni. Ennek ellenére itt most kivételt teszek, ugyanis nagyon gyakran találkozunk ezzel a verzióval; ami nyelvtanilag – szigorúan véve – nem helyes. Még a németek is használják, de valójában ez a verzió nem helyes.

* 2. sz. megjegyzés:

Itt külön nem tárgyaljuk, mert kezdőknek szóló téma, de egyszer mindenképp megemlítem, hogy a német nyelv minden testrészt, amelyből kettő ("páros testrész") vagy annál több van, többes számban használ, pl. haj --> "hajak", kéz --> "kezek", fog --> "fogak" abban az esetben, ha általánosságban véve ezekről a testrészekről van szó. Természetesen van olyan helyzet, amikor egy bizonyos pl. fogról van szó, úgymint a fogorvosnál, amikor egy fogat kezel. 

Ha feladatokat is szeretnél ehhez a témakörhöz, hallgasd meg a teljes hangoskönyvet itt:

Ha le szeretnéd tölteni a teljes PDF-et feladatokkal és megoldókulccsal együtt, akkor kattints ide: